Az alföldön élő ember mindennapjai összefonódnak az állattartással. A mi szegény bihari szikünkön a legtakarékosabb a juhokkal való foglalkozás. Bármennyire is igénytelen jószágoknak tartják ezeket az állatokat, mégis szeretetet törődési igényelnek. Ha ezt nem kapják meg akkor nem lesz megfelelő mennyiségű a húsuk, tejük, gyapjújuk. A hagyományos fajták mellett az Awassi juhtelepen a az Izraelből származó Awassi fajtával és az Erdélyből hozott rackával is mernek foglalkozni. 1999 novemberében az Awassi Rt. megrendelésére Lakatos József, sárvári művész alkotta meg a kos temető figuráit. Alkotásaiban megelevenedik a régmúlt történelme és a Biblia világa. A kos temetőt Bölcskei Gusztáv református püspök avatta fel. A faragványokon megjelenik az Isten báránya, a juhászbot, Anum – másképpen Ré Ozirisz, a csigavonal és az életfa, az Izsákot kiváltó kos képe, a faltörő kos és az aranygyapjas rend jelvénye. Az apaállat képe szerepel a kétfejű változatban, fényhozóként a perzsa udvarban, a csillagképben. A könnyebb érthetőség kedvéért a felírás mellett rovásírás is szerepel, aminek az íráskutatók örülhetnek. Ezek az ábrázolatok körbefogják a fő-kopjafát, ahol azoknak a kosoknak a neve és szarva látható, amelyek a részvénytársaság tenyészetében tették a dolgukat elpusztulásukig: Peti, Gáspár, Easy, Öreg, Hetvenkedő, Georges, Hatos, Bandi.

A kultúrtörténeti különlegesség mellett avatták az újjáalakított telepet, ahol intenzív állattartás működött. Ezen a napon Szegvári Péter helyettes államtitkár színvonalas juhászat- történeti kiállítást és tárgyalótermet avatott fel. A szakmai rész összeállításában a Debreceni Déri Múzeum volt segítségül, a csodálatos faragott bútorokat Balázs József helyi faragóművész készítette.

Sajnos mindez 2015-ben felszámolás alá került, de mint kiállító múzeum azóta is látogatható az érdeklődők számára.